Ahol a kocsisok, cselédek mulattak, ott nem tartózkodhattak a gazdák, iparosok.
De a szokás egyforma volt, körben ültek a lányos anyák, a tér közepén volt a tánc. Abban az időben asztalok és vacsora még nem volt a bálban.
Először a 14. században nevezik báloknak a királyi udvarokban rendezett ünnepségeket. Elterjedésük a 17-18. századra tehető, és ezen belül is az álarcosbálok voltak a legkedveltebbek, melyek az 1950-es évekig tartották is magukat. A 19-20. század fordulójáról megmaradt báli meghívók Szepsiben már a polgári jólétről tanúskodnak. Az 1911-es farsangi bálra Szepsi és vidéke molnárai hívják a „kívül címzett urat és becses családját. Belépti díj személyenként 2 korona, családjegy 5 korona. Felülfizetések a jótékonycél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak.“ A jótékonysági bált a római katolikus templom tornyának átalakítása javára rendezték. A rendezőbizottság tagjai közül a legtöbbnek a neve most is ismerősen cseng. A köztünk élő Fedák, Lyócsa, Alexovits, Szepesi, Halász vagy Hegedűs családok tagjai azonban már déd- vagy ükonokái a meghívókon szereplőknek. Külön érdekesség, hogy az 1912-es meghívót a szepsi Tóth-féle nyomdában készítették. 1910 körül a városháza nagyermében, tehát a mai kultúrházban bálozhattak, felemelő érzés lehetett. 1913-ban kiköltözött a városi hivatal a terem pedig maradt a régi. Egy ideig szűknek bizonyult báli alkalmakra, de ahogy nő a város és zsugorodik a minőségi szórakozás és kultúra iránti igény, a terem újra megfelelő lenne, ha lenne aki szervezne benne bált.
Különeges az 1936-ból származó kézzel írott és rajzolt plakát-meghívó is, ami a múzeum gyűjteményét gazdagítja. Balázs Károly kezemunkáját dícséri, aki az akkori teljes városi elöljáróságot rárajzolta a képre. A szepsi földművelők nevében rendezték a bált, akik hidat szerettek volna építeni a bevételből, hogy hóolvadáskor ne kelljen nyakig sárban járni a csapáson. A Debrődi utca végében a palló meg is épült. „Köszönet a felülfizetéseknek.“
A felülfizetéseknek az 1950-es évek végéig divatja volt Szepsiben. A bálok főleg jótékonyságiak voltak, átépítések, újítások, háborús károk felszámolására. A polgárok kötelességüknek érezték támogató jegyeket venni, függetlenül attól, hogy megjelentek-e a bálban vagy sem.
A régi főszervezőkből, mint az iparosok, sportszervezet, önkéntes tűzoltók, katolikus legényegylet... ma már nem nagyon szerveznek bálokat, de lettek újak. Híresek voltak a Csemadok bálok, ezt szokásosan Katalinkor tartották. Ez is megszűnt. A magyar iskola szülői szövetsége kezdte, aztán a többi iskola is átvette az iskola bálok szervezését.
Pár évig sikeres volt a Csombor bál, ezt is a Csemadok szervezte, de ez is kifulladt. Az utóbbi időben rendezett még bált a Matica Slovenská, avagy romaszervezetek, ritkábban más társulások, de igazából híres bál már nincs a városban. A Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ nyolc éve kezdte a népviseletes bálját, aminek olyan híre lett, hogy messzi földről eljöttek miatta Szepsibe. A városi művelődési központ ezt nem igazán érezte magáénak, aztán, hogy ez volt az oka vagy sem, de idén a híres viseletes bált már Buzitán rendezték meg, ismét óriási sikerrel.
Bartók Csaba
Bartók Csaba
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése