Vállalkozók Szepsiben: Bartók Csaba

A Regfilm Kft. szerteágazó tevékenységet folytat a média területén. Alapítója, Bartók Csaba, aki négy évig az MTVA-ban a Felvidékért felelős vezérigazgatói tanácsadó volt, és számtalan filmes szemle és verseny győztese Kassától Lakitelken át Los Angelesig, tapasztalt riporter és filmkészítő. Arra kértük, mutassa be cége mindennapjait.

A Regfilm elsősorban televíziós műsorkészítéssel foglalkozó társaság. Tevékenységünk jelentős részét a napi gyártás teszi ki. Szlovákiai és magyarországi közmédiának, vagy más regionális médiumoknak készítünk híreket, hírháttér- és magazinműsorokat, élő bejelentkezéseket, illetve dokumentumfilmeket. Esetenként rádióműsort. Mellettem Bodnár Ottó, Kovács Ágnes és Szilvássy Péter vesz részt a napi gyártásban, de ha szükséges, több szakember bevonásával dolgozunk. A szerkesztő-rendezői munka párosul a kép- és hangrögzítéssel, majd az utómunkával.

A Regfilm Kft. már hosszú évek óta tevékenykedik a városban és környékén, sőt nemzetközi terepen is. Sokrétű tevékenységük milyen területeket érint, s ebből mit tart prioritásnak? 

Sok éven keresztül fő megrendelőnk Szepsi városa volt, így a helyiek elsősorban a városi televízióval azonosítottak, ahol 1995-től tevékenykedtem és 1997-től vezettem azt. Fő prioritásunk az értékmentés és értékteremtés volt. Ezért figyeltek fel elég korán a szepsi televíziós tevékenységre, bár meg kell jegyezni Nagy Imre nevét, aki jó úttörőnek számított. Igazi televíziós műhelymunka folyt ezen kis város falai között. Bennünket csak megyei jogú városokkal tudtak összehasonlítani, és így volt ez a filmszemléken is. Erre méltón lehetünk büszkék, és nemcsak a cégünk, hanem az egész Bódva-völgye, hisz mi az itt élő emberek képviseletét jelentettük mindig is.

Mire helyezik a legnagyobb hangsúlyt munkájuk során, a riportok és a filmek készítésekor? 

Munkánk egyik felét a megrendelések teszik ki, másik fele a kreativitásunkra épül. Persze, az adott színvonalnak, illetve a felvevő műsor igényeinek mindig meg kell felelni. Ez jelenti a megélhetést és a jövőt. Mottónk az alázat, tisztesség és minőségi munka.

A média helyzete nem egyszerű, és nem csupán azért, mert gyorsan fejlődik, folyamatosan változik. Ezzel együtt Önt milyen jövőbeni tervek foglalkoztatják?

Sok évvel ezelőtt Sára Sándor filmrendező, egykori tanítóm azt mondta: „Ha belevágtok ebbe a szakmába, két út áll előttetek: az egyik az alkoholizmusba vezet, a másik pedig járhatatlan!” Akkor nevettem rajta, ma már nem. Szinte nincs 50 év feletti televíziós szerkesztő kolléga. Korábban elhasználódtak. Nagyon résen kell lenni, hogy az ember évtizedekig napi szinten teljesíteni tudjon és folyamatosan alkosson. Van ennek titka, de ezt majd máskor mesélem el. Folyamatosan meg kell tudni újulni és terveket készíteni, csak így lehet elkerülni a kiégést és leépülést. A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége, amelynek egyik alapítója vagyok, létrehozta saját hírportálját. A hirek.sk oldalon naponta friss írott és mozgóképes tartalom van. Ez volt az első lépés egy nagyobb projekt felé. A Regfilmnek a tervek szerint oroszlánrésze lesz az új közös vállalkozásban, ami egy felvidéki magyar televízió beindítását jelenti. Ez a jövő /év/ nagy terve. Lángolni kell folyamatosan! Petőfi Aranyhoz írt levelében így fogalmaz: "Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni: Nem tehetek róla… Te gyújtottad így fel!" Nekünk szükségünk van a jó emberekre, hogy Velük, s Nekik alkothassunk!

-sm-

Visszapillantó - Szepsi a hadak útján

Mint olyan sokszor, 450 éve is az átvonuló seregek útjába sodorta a történelem városunkat. I. Miksa király (avagy I. Maximilián császár) 1567 januárjában seregeit az „engedetlen” magyarok ellen küldte. A sereg élén Schwendi Lázár (1522–1584) állt. Teljes nevén Lazarus Freiherr von Schwendi, a német lovagrend tagja volt és sikeresen harcolt V. Károly császár oldalán. I. Ferdinánd többször hívta seregébe, de ő csak később, I. Miksa trónra lépése után engedett a hívó szónak. 1556-ban a szepességi császári hadak vezére lett. Általa remélte az új császár a János Zsigmond elleni sikeres fellépést. Sorban elfoglalta Tokajt, Szatmárt és Nagybányát. Százezres serege Szigetvárt nem tudta megmenteni, de János Zsigmondot feltartotta Tokajnál 1566-ban. 1567 elején Szádvár ellen indult. 

A vár akkor Zsigmond király adományaként megszakításokkal, de már 161 éve a Bebek család tulajdona volt. Schwendi akkor támadta meg, mikor Bebek György felesége, a bátor Patóchy Zsófia védte. Előbb már sikerült elfoglalnia Szendrőt, Krasznahorkát és Pelsőcöt is. Kassáról Szádvár felé vonulva Schwendi Nagyidán, Jászón és Szepsiben szállásolta el seregét. A sereg ellátása nem kis gondot okozott a szállást biztosítani kénytelen községek lakosságának. Szepsiben a tüzérség kapott helyet. (Jóval később, 1877-től 1887-ig, tíz éven át állandó jelleggel tartózkodtak tüzérek Szepsiben. Akkor a város közepén volt számukra kialakítva a kaszárnya.) A tüzérség döntő szerepet játszott Szádvárnál.

A korabeli források szerint kemény négynapos ágyúzás után adta meg magát a vár. Bebek György neje, Zsófia asszony szabad elvonulás fejében átadta a várat. Szádvár emlékét Mikszáth Kálmán is megörökítette a „Magyarország lovagvárai” c. művében. Schwendi katonai sikereiért a császártól 1568-ban bárói rangot kapott. De van a történetnek még egy érdekessége. Miután a hadvezér Tokajt elfoglalta, de valószínűleg már jóval előtte is, igen megkedvelte a tokaji bort. Vitt is az ottani szőlővesszőkből elzászi birtokaira is, és ott termesztette a tokaji eredetű szőlőt. Emlékét szobor is őrzi a franciaországi Colmarban. Síremléke is francia területen, Kientzheim város plébániatemplomában található.

- ha -

Visszapillantó - Száz éve volt az utolsó magyar koronázás

1916. december 30-án lezárult egy közel ezeréves korszak. 916 év telt el az első és utolsó magyar király koronázása között. Száz éve egy vérzivataros kor kellős közepén került a korona (Boldog) IV. Károly király fejére. Elődje 68 évig uralkodott, ebből 49 évig, mint koronás király. Utódjának csak szűk két esztendő adatott meg. Milyen érdekes, hogy az első koronázás, a Szent Istváné, 1000. december 25-én (mások szerint 1001. január 1-jén) volt, az utolsó az adott év utolsó előtti napján. Az első koronázásról kevés információnk van, hogy pontos képet alkothassunk róla. A huszadik század elején azonban már volt annyi technikai felszereltsége az emberiségnek, hogy erről a koronázásról már pontosabb képet kapjunk. Szent Istvánt Esztergomban koronázták (ott ez az egy koronázás volt), az utolsó királyt, Boldog Károlyt Budán (ott háromszor koronáztak), a tíz évszázad alatt ezen kívül volt még koronázás Székesfehérvárott (harmincnyolc alkalommal), Pozsonyban (kilencszer) és Sopronban is (egyszer).

1916-ban, december elején kezdődtek az ünnepély előkészületei. December 3-án megalakult a rendező bizottság.  A vár területére csak belépővel lehetett bejutni (autók számára 150, bérkocsiknak 100 korona volt a belépő). A tulajdonképpeni helyszín a Mátyás-templom volt. A templomból a padokat eltávolították, és így 1200 férőhelyet hoztak létre. A templom előtt 4500 ember, az odavezető útvonalon 3500 ember fért el. A királyi pár és a kis trónörökös (Ottó) egy ködös napon, december 27-én érkezett meg a fővárosba. Délelőtt még az eső is szemerkélt. A koronát és a koronázási ékszereket a várból már december 29-én átszállították a Mátyás-templomba. Aznap különvonattal megérkeztek Bécsből a királyi család tagjai is.

A koronázási szertartás szentmise keretében zajlott. Utána a templom előtt a király letette az esküt és a koronázási menet a koronázási dombhoz ment. Régi szokás szerint a dombot az ország vármegyéinek és néhány városának a területéről hozott földből állították össze. Abaúj vármegyéből az ősi Abaújvárból, Gömörből Murány várából, Trencsénből a vár udvarából, Kassáról a Szabadság térről hozták a földet. A koronázási menetben ott voltak a megyék képviselői is: Abaúj-Torna megyéből Sziklay Ede főispán, Puky Endre, Schell Gyula és Horváth Elemér. Kassa képviseletében ott volt a polgármester, Blanár Béla is. A koronázási domb a Szent György téren volt felállítva. A király ott suhintott kardjával a négy égtáj felé, majd lelovagolt a dombról. Az ünnepély a koronázási ebéddel ért véget.

A sors fintora, hogy éppen másnap utasították el az antanthatalmak a Monarchia békeajánlatát, amelyet még december 12-én tettek. Érdekesség még, hogy az új királyné testvérei, Sixtus és Xavér pármai hercegek az ellenséges francia hadseregben szolgáltak. Tettek ugyan egy gyenge kísérletet a közvetítésre, de a békekötés ezen a vonalon sem jött létre.

- ha -

(A kép az 1917-ben kiadott koronázási albumból való.)

Hazai arcok a budapesti reflektorfényben

A Pesti Magyar Színház december 2-án mutatta be a Valahol Európában című, a II. világháború végén játszódó musicalt Nagy Viktor rendezésében, melyben két szepsi lány, Nagy Júlia és Nagy Gabriella is szerepet kaptak. Azoknak, akik szívesen látnának hazai arcokat a budapesti deszkákon, a jelenlegi tervek szerint 2017. január 26-án 19.00 órától és január 27-én 15.00 órától nyílik erre lehetőségük. Jegyek az alábbi weboldalon kaphatók.

Fábry Zoltán Közéleti Napok, immáron 47. alkalommal

A többnapos rendezvénysorozatot gazdag programmal a Csemadok Szepsi Alapszervezete a Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközponttal társszervezésben rendezte meg december 2-a és 18-a között.

A közéleti napok névadója Fábry Zoltán 1897-ben született Stószon. Mint az köztudott, Fábry Zoltán elkötelezett volt a szocializmus eszméi iránt. De mindig kritikus is volt, és nemcsak másokkal, hanem önmagával szemben is. A világégést megélve a kiábrándultság és csalódottság után, a háború ellenes hangok egyik szószólójává vállt. A magyarsága azonban mindig a legfontosabb volt számára.

1970-ben, halálának évében rendezték meg az első Fábry Zoltán Közéleti Napokat, azóta pedig idén már 47. alkalommal zajlott a programsorozat Szepsiben és környékén. 

Az idei napok is a múltunk felelevenítésében és a jövőnkről való gondolkodás szellemében teltek el. A szervezők próbálták megragadni a múlt és a jövő üzenetét egyszerre. Nem is olyan távoli történelmünkhöz hozzá tartozik apáink, nagyapáink deportálása a szovjet gulágokra. A „Málenkij robot - A kárpátaljai magyarok 1944-es deportálásának 70-dik évfordulója“ című kiállítás és a megnyitóját követő előadás a Bódva-völgyéből elhurcoltakról, ezekre az eseményekre volt hivatott felhívni a figyelmet. A színes palettáról válogatott előadások kínálata alapján az érdeklődők részt vehettek egy közönségtalálkozón a Hazajárók stábjával, melynek tagjai részletesen ismertették a munkájukat, meséltek a Kárpát-medence szépségeiről és történelmi hagyatékáról filmvetítéssel egybekötve. Dr. Görcsös Mihályné Dr. Takács Gizella, volt szepsi tanárnő bemutatta „Kamatos kamataim” című könyvét, melyre az ihletet a tanári pályafutása során szerzett tapasztalataiból, élményeiből merítette. A rendezvénysorozatból nem maradt ki a hazaszeretet zene útján történő kifejezése sem, mivel a szepsi Egressy Béni Vegyeskar a „Hol a hazám“ című csodálatos prózai koncerttel készült az alkalom tiszteletére.

A közéleti napok programjai, a rendezvény szellemisége is Fábry Zoltán hitvallását tükrözik, aki sosem szűnt meg magyarnak lenni. Jöhetett bármilyen politikai eszme vagy fuvallat, az ő magyarsága rendíthetetlen volt. Nekünk pedig ebből kell megerősödnünk évről évre, hiszen a példa adott előttünk.

A Slovnaft várja a fáradt olajat

Az utóbbi hetekben lehetőség nyílt a háztartásokban összegyűlt fáradt olajat leadni, többek között a szepsi Slovnaft benzinkúton. A begyűjtött olajat később újrahasznosítják, kímélve ezzel a környezetet. Aki teheti, a jövőben gyűjtse össze a főzés során elhasznált olajat, mert ezáltal jelentős lépést tehet egy jobb környezet felé.

Bővebben

Szepsi Kvíz Est

Az MKP és a Via Nova ICs közös szervezésében 2016. december 18-án megvalósult az első Kvíz Est Szepsiben. A rendezvényre több magyar szervezet és helyi lakos is ellátogatott és aktívan részt vett benne. Az akció célja egy olyan fórum létrehozása volt, amelynek keretében a szepsiek közös élményekkel gazdagodhatnak, együtt gondolkodhatnak, ötletelhetnek. A tervek szerint a rendezvény kéthavi rendszerességgel ismétlődik majd.

Fényképek: