1916. december 30-án lezárult egy közel ezeréves korszak. 916 év telt el az első és utolsó magyar király koronázása között. Száz éve egy vérzivataros kor kellős közepén került a korona (Boldog) IV. Károly király fejére. Elődje 68 évig uralkodott, ebből 49 évig, mint koronás király. Utódjának csak szűk két esztendő adatott meg. Milyen érdekes, hogy az első koronázás, a Szent Istváné, 1000. december 25-én (mások szerint 1001. január 1-jén) volt, az utolsó az adott év utolsó előtti napján. Az első koronázásról kevés információnk van, hogy pontos képet alkothassunk róla. A huszadik század elején azonban már volt annyi technikai felszereltsége az emberiségnek, hogy erről a koronázásról már pontosabb képet kapjunk. Szent Istvánt Esztergomban koronázták (ott ez az egy koronázás volt), az utolsó királyt, Boldog Károlyt Budán (ott háromszor koronáztak), a tíz évszázad alatt ezen kívül volt még koronázás Székesfehérvárott (harmincnyolc alkalommal), Pozsonyban (kilencszer) és Sopronban is (egyszer).
1916-ban, december elején kezdődtek az ünnepély előkészületei. December 3-án megalakult a rendező bizottság. A vár területére csak belépővel lehetett bejutni (autók számára 150, bérkocsiknak 100 korona volt a belépő). A tulajdonképpeni helyszín a Mátyás-templom volt. A templomból a padokat eltávolították, és így 1200 férőhelyet hoztak létre. A templom előtt 4500 ember, az odavezető útvonalon 3500 ember fért el. A királyi pár és a kis trónörökös (Ottó) egy ködös napon, december 27-én érkezett meg a fővárosba. Délelőtt még az eső is szemerkélt. A koronát és a koronázási ékszereket a várból már december 29-én átszállították a Mátyás-templomba. Aznap különvonattal megérkeztek Bécsből a királyi család tagjai is.
A koronázási szertartás szentmise keretében zajlott. Utána a templom előtt a király letette az esküt és a koronázási menet a koronázási dombhoz ment. Régi szokás szerint a dombot az ország vármegyéinek és néhány városának a területéről hozott földből állították össze. Abaúj vármegyéből az ősi Abaújvárból, Gömörből Murány várából, Trencsénből a vár udvarából, Kassáról a Szabadság térről hozták a földet. A koronázási menetben ott voltak a megyék képviselői is: Abaúj-Torna megyéből Sziklay Ede főispán, Puky Endre, Schell Gyula és Horváth Elemér. Kassa képviseletében ott volt a polgármester, Blanár Béla is. A koronázási domb a Szent György téren volt felállítva. A király ott suhintott kardjával a négy égtáj felé, majd lelovagolt a dombról. Az ünnepély a koronázási ebéddel ért véget.
A sors fintora, hogy éppen másnap utasították el az antanthatalmak a Monarchia békeajánlatát, amelyet még december 12-én tettek. Érdekesség még, hogy az új királyné testvérei, Sixtus és Xavér pármai hercegek az ellenséges francia hadseregben szolgáltak. Tettek ugyan egy gyenge kísérletet a közvetítésre, de a békekötés ezen a vonalon sem jött létre.
- ha -
(A kép az 1917-ben kiadott koronázási albumból való.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése