26. ünnepélyes városi önkormányzati ülés

A 26. ünnepélyes városi önkormányzati ülés keretében december 17-én ezúttal is kiosztották a városi elismeréseket. Négy személyiség vehette át a Pro Urbe díjat: Helena Garová, a nyugdíjas klub vezetője, Irena Čirčová, a Živena énekcsoport alapító tagja, Ján Kadlec sportoló, röplabdaoktató és Drága Zoltán tűzoltó, aki sikeresen képviselte városunkat a 2016-os tűzoltó-világbajnokságon. A polgármester díját Jozef Balga, a város kultúrájának építéséért és Király Tamás, a bodollói katolikus templom szárnyas oltárának elkészítéséért vehették át. A díjazottaknak gratulálunk!

Vállalkozz okosan!

Január 28-án Komáromban tartották a Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetségének nyitókonferenciáját. A szövetséget elnökként Iván Tamás jegyzi. „A fiatal vállalkozók célja Dél-Szlovákia felzárkóztatását erősíteni” – nyilatkozta a hírek.sk-nak az elnök. A nyitórendezvényen több mint 200 vállalkozó és érdeklődő vett részt, akik a hivatalos megnyitó után érdekes előadásokat hallhattak többek között a marketing, illetve a külföldi gazdasági együttműködés lehetőségeiről, majd a siker kulcsáról beszéltek már ismert vállalatok tulajdonosai. A vállalkozói szövetségnek a nyitókonferencia óta már több mint 130 tagja van, akik ezentúl közösen építik a szövetség arculatát, együtt dolgoznak Dél-Szlovákia fellendítéséért. A szövetség továbbra is várja az érdeklődők jelentkezését.

A Magyar kultúra napja Szepsiben

A Csemadok Kassa-környéke Területi Választmánya jóvoltából Szepsi és régió évről évre együtt ünnepelhetik a Magyar kultúra napját egy színvonalas kultúrműsorral. Január 20-án a városi művelődési központban Meister Éva erdélyi származású színművésznő és az Egressy Béni Vegyeskar Kozsár Zsuzsanna vezetésével léptek fel, emlékezetes előadással, majd a jelenlévők a Szállj sólyom szárnyán nevet viselő akusztikus koncertet hallhatták Vadkerti Imre, Zsapka Attila és Sipos Dávid előadásában. Már hagyományosan sor került a Csemadok Magyar Helytállásért Díj Torna-Abaújban ünnepélyes átadására is. A díjat olyan személyeknek ítéli oda a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmányának Elnöksége, akik életük során jelentősen hozzájárultak a régió magyar közösségének kulturális és szellemi gyarapításához. Az idei díjat a Nagyidáról származó Veres Anna és a bodollói Weiszer Éva kapták. Tevékenységüket ezúton is köszönjük és elismerésükhöz gratulálunk!

További képek:

Kedves Olvasóink!

Eltelt az új év első két hónapja, s mára már megszokottá vált számunkra a 2017-es év nyüzsgése is. Legtöbben nap mint nap azon dolgozunk, hogy egyre közelebb kerüljünk az év elején kitűzött céljaink eléréséhez. Emellett természetesen megoldunk egyéb gondokat is, szép élményeket is megélünk, aztán néha egy pillanatra megállunk a világ történései felett, de mindenekelőtt éljük életünk mindennapjait, hol gyorsabb, hol lassabb tempóban, de soha meg nem állva, apró örömök és kihívások sodrásában. Az persze már most nyilvánvaló, hogy közösségi szempontból ez az év is tartogat eseményeket, feladatokat bőven. Az idei év sem telik el választások nélkül, novemberben az ország, így városunk és környéke is új megyei képviseletet választ majd.

A Szepsi Színes február végi számával kezdi az idei évet, és ez a kezdet nemcsak az időpont miatt rendhagyó, ezúttal a lapszám terjedelmével is eltér a megszokottól. Egy új rovatot is indítunk, az elmúlt évi, vállalkozókat bemutató sorozatunkat pénzügyi tanácsadói rovat váltja fel, ahol a címének megfelelően, a Pénzügyekről egyszerűen kívánunk szólni.  Olvasóink hónapról hónapra fontos információkat és ismereteket szerezhetnek a mindennapi pénzügyek világából, mely mindnyájunk életének nélkülözhetetlen része. A rovatot Zsupcsan Zoltán, a Pénzügy.sk főszerkesztője szerkeszti majd.

Reméljük, hogy olvasóink ebben az évben is figyelemmel kísérik munkánkat, s havilapunkban ezután is megtalálják a számukra érdekes olvasnivalót. Kellemes időtöltést kívánunk az idei első számunk olvasása közben.

Subovics Mónika

felelős szerkesztő

Vállalkozók Szepsiben: Bartók Csaba

A Regfilm Kft. szerteágazó tevékenységet folytat a média területén. Alapítója, Bartók Csaba, aki négy évig az MTVA-ban a Felvidékért felelős vezérigazgatói tanácsadó volt, és számtalan filmes szemle és verseny győztese Kassától Lakitelken át Los Angelesig, tapasztalt riporter és filmkészítő. Arra kértük, mutassa be cége mindennapjait.

A Regfilm elsősorban televíziós műsorkészítéssel foglalkozó társaság. Tevékenységünk jelentős részét a napi gyártás teszi ki. Szlovákiai és magyarországi közmédiának, vagy más regionális médiumoknak készítünk híreket, hírháttér- és magazinműsorokat, élő bejelentkezéseket, illetve dokumentumfilmeket. Esetenként rádióműsort. Mellettem Bodnár Ottó, Kovács Ágnes és Szilvássy Péter vesz részt a napi gyártásban, de ha szükséges, több szakember bevonásával dolgozunk. A szerkesztő-rendezői munka párosul a kép- és hangrögzítéssel, majd az utómunkával.

A Regfilm Kft. már hosszú évek óta tevékenykedik a városban és környékén, sőt nemzetközi terepen is. Sokrétű tevékenységük milyen területeket érint, s ebből mit tart prioritásnak? 

Sok éven keresztül fő megrendelőnk Szepsi városa volt, így a helyiek elsősorban a városi televízióval azonosítottak, ahol 1995-től tevékenykedtem és 1997-től vezettem azt. Fő prioritásunk az értékmentés és értékteremtés volt. Ezért figyeltek fel elég korán a szepsi televíziós tevékenységre, bár meg kell jegyezni Nagy Imre nevét, aki jó úttörőnek számított. Igazi televíziós műhelymunka folyt ezen kis város falai között. Bennünket csak megyei jogú városokkal tudtak összehasonlítani, és így volt ez a filmszemléken is. Erre méltón lehetünk büszkék, és nemcsak a cégünk, hanem az egész Bódva-völgye, hisz mi az itt élő emberek képviseletét jelentettük mindig is.

Mire helyezik a legnagyobb hangsúlyt munkájuk során, a riportok és a filmek készítésekor? 

Munkánk egyik felét a megrendelések teszik ki, másik fele a kreativitásunkra épül. Persze, az adott színvonalnak, illetve a felvevő műsor igényeinek mindig meg kell felelni. Ez jelenti a megélhetést és a jövőt. Mottónk az alázat, tisztesség és minőségi munka.

A média helyzete nem egyszerű, és nem csupán azért, mert gyorsan fejlődik, folyamatosan változik. Ezzel együtt Önt milyen jövőbeni tervek foglalkoztatják?

Sok évvel ezelőtt Sára Sándor filmrendező, egykori tanítóm azt mondta: „Ha belevágtok ebbe a szakmába, két út áll előttetek: az egyik az alkoholizmusba vezet, a másik pedig járhatatlan!” Akkor nevettem rajta, ma már nem. Szinte nincs 50 év feletti televíziós szerkesztő kolléga. Korábban elhasználódtak. Nagyon résen kell lenni, hogy az ember évtizedekig napi szinten teljesíteni tudjon és folyamatosan alkosson. Van ennek titka, de ezt majd máskor mesélem el. Folyamatosan meg kell tudni újulni és terveket készíteni, csak így lehet elkerülni a kiégést és leépülést. A Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége, amelynek egyik alapítója vagyok, létrehozta saját hírportálját. A hirek.sk oldalon naponta friss írott és mozgóképes tartalom van. Ez volt az első lépés egy nagyobb projekt felé. A Regfilmnek a tervek szerint oroszlánrésze lesz az új közös vállalkozásban, ami egy felvidéki magyar televízió beindítását jelenti. Ez a jövő /év/ nagy terve. Lángolni kell folyamatosan! Petőfi Aranyhoz írt levelében így fogalmaz: "Ha hozzád ér lelkem, s meg talál égetni: Nem tehetek róla… Te gyújtottad így fel!" Nekünk szükségünk van a jó emberekre, hogy Velük, s Nekik alkothassunk!

-sm-

Visszapillantó - Szepsi a hadak útján

Mint olyan sokszor, 450 éve is az átvonuló seregek útjába sodorta a történelem városunkat. I. Miksa király (avagy I. Maximilián császár) 1567 januárjában seregeit az „engedetlen” magyarok ellen küldte. A sereg élén Schwendi Lázár (1522–1584) állt. Teljes nevén Lazarus Freiherr von Schwendi, a német lovagrend tagja volt és sikeresen harcolt V. Károly császár oldalán. I. Ferdinánd többször hívta seregébe, de ő csak később, I. Miksa trónra lépése után engedett a hívó szónak. 1556-ban a szepességi császári hadak vezére lett. Általa remélte az új császár a János Zsigmond elleni sikeres fellépést. Sorban elfoglalta Tokajt, Szatmárt és Nagybányát. Százezres serege Szigetvárt nem tudta megmenteni, de János Zsigmondot feltartotta Tokajnál 1566-ban. 1567 elején Szádvár ellen indult. 

A vár akkor Zsigmond király adományaként megszakításokkal, de már 161 éve a Bebek család tulajdona volt. Schwendi akkor támadta meg, mikor Bebek György felesége, a bátor Patóchy Zsófia védte. Előbb már sikerült elfoglalnia Szendrőt, Krasznahorkát és Pelsőcöt is. Kassáról Szádvár felé vonulva Schwendi Nagyidán, Jászón és Szepsiben szállásolta el seregét. A sereg ellátása nem kis gondot okozott a szállást biztosítani kénytelen községek lakosságának. Szepsiben a tüzérség kapott helyet. (Jóval később, 1877-től 1887-ig, tíz éven át állandó jelleggel tartózkodtak tüzérek Szepsiben. Akkor a város közepén volt számukra kialakítva a kaszárnya.) A tüzérség döntő szerepet játszott Szádvárnál.

A korabeli források szerint kemény négynapos ágyúzás után adta meg magát a vár. Bebek György neje, Zsófia asszony szabad elvonulás fejében átadta a várat. Szádvár emlékét Mikszáth Kálmán is megörökítette a „Magyarország lovagvárai” c. művében. Schwendi katonai sikereiért a császártól 1568-ban bárói rangot kapott. De van a történetnek még egy érdekessége. Miután a hadvezér Tokajt elfoglalta, de valószínűleg már jóval előtte is, igen megkedvelte a tokaji bort. Vitt is az ottani szőlővesszőkből elzászi birtokaira is, és ott termesztette a tokaji eredetű szőlőt. Emlékét szobor is őrzi a franciaországi Colmarban. Síremléke is francia területen, Kientzheim város plébániatemplomában található.

- ha -

Visszapillantó - Száz éve volt az utolsó magyar koronázás

1916. december 30-án lezárult egy közel ezeréves korszak. 916 év telt el az első és utolsó magyar király koronázása között. Száz éve egy vérzivataros kor kellős közepén került a korona (Boldog) IV. Károly király fejére. Elődje 68 évig uralkodott, ebből 49 évig, mint koronás király. Utódjának csak szűk két esztendő adatott meg. Milyen érdekes, hogy az első koronázás, a Szent Istváné, 1000. december 25-én (mások szerint 1001. január 1-jén) volt, az utolsó az adott év utolsó előtti napján. Az első koronázásról kevés információnk van, hogy pontos képet alkothassunk róla. A huszadik század elején azonban már volt annyi technikai felszereltsége az emberiségnek, hogy erről a koronázásról már pontosabb képet kapjunk. Szent Istvánt Esztergomban koronázták (ott ez az egy koronázás volt), az utolsó királyt, Boldog Károlyt Budán (ott háromszor koronáztak), a tíz évszázad alatt ezen kívül volt még koronázás Székesfehérvárott (harmincnyolc alkalommal), Pozsonyban (kilencszer) és Sopronban is (egyszer).

1916-ban, december elején kezdődtek az ünnepély előkészületei. December 3-án megalakult a rendező bizottság.  A vár területére csak belépővel lehetett bejutni (autók számára 150, bérkocsiknak 100 korona volt a belépő). A tulajdonképpeni helyszín a Mátyás-templom volt. A templomból a padokat eltávolították, és így 1200 férőhelyet hoztak létre. A templom előtt 4500 ember, az odavezető útvonalon 3500 ember fért el. A királyi pár és a kis trónörökös (Ottó) egy ködös napon, december 27-én érkezett meg a fővárosba. Délelőtt még az eső is szemerkélt. A koronát és a koronázási ékszereket a várból már december 29-én átszállították a Mátyás-templomba. Aznap különvonattal megérkeztek Bécsből a királyi család tagjai is.

A koronázási szertartás szentmise keretében zajlott. Utána a templom előtt a király letette az esküt és a koronázási menet a koronázási dombhoz ment. Régi szokás szerint a dombot az ország vármegyéinek és néhány városának a területéről hozott földből állították össze. Abaúj vármegyéből az ősi Abaújvárból, Gömörből Murány várából, Trencsénből a vár udvarából, Kassáról a Szabadság térről hozták a földet. A koronázási menetben ott voltak a megyék képviselői is: Abaúj-Torna megyéből Sziklay Ede főispán, Puky Endre, Schell Gyula és Horváth Elemér. Kassa képviseletében ott volt a polgármester, Blanár Béla is. A koronázási domb a Szent György téren volt felállítva. A király ott suhintott kardjával a négy égtáj felé, majd lelovagolt a dombról. Az ünnepély a koronázási ebéddel ért véget.

A sors fintora, hogy éppen másnap utasították el az antanthatalmak a Monarchia békeajánlatát, amelyet még december 12-én tettek. Érdekesség még, hogy az új királyné testvérei, Sixtus és Xavér pármai hercegek az ellenséges francia hadseregben szolgáltak. Tettek ugyan egy gyenge kísérletet a közvetítésre, de a békekötés ezen a vonalon sem jött létre.

- ha -

(A kép az 1917-ben kiadott koronázási albumból való.)